Hirdetés
The Moon and the Nightspirit foto.lap.hu
Meska szivesseg.net

Művészeti ágak

Üvegtervezés
Azon iparművészeti alkotásokat foglalja magába, amelyek a üvegből készülnek, a célszerűség mellett a szépség követelményének is megfelelnek. Története: 8ooo éve már készültek üvegből, obszidiánból ékszerek és szerszámok. A mesterséges szilikátanyag művességét már az ókori Rómában is ismerték, üvegtükröket, vázákat is készítettek. A középkorban a gótikus templomi üvegablakok az írást pótolták. A XX-XXI. század üvege ama gondolatra épül – az anyaga maga az absztrakció. Az üveg alapanyagát fúvással, öntéssel, préseléssel formálhatják.
Népművészet
A néprajztudomány felfogásában minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak, természeti népek hoztak létre. "A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján" – lexikon definíciója szerint. Kereskedelmi értelemben népművészetnek nevezhető az iparművészet azon területe, amely a népi művészet stílusjegyeit átvéve hoz létre használati és dísztárgyakat. Avagy népművészetnek tekinthető minden alkotás, ahol az alkotás technikáját, formavilágát az alkotók nem iskolai körülmények között sajátították el. E meghatározás alapján létezik városi népművészet is (városi folklór).
Textiltervezés
A textil hivatalos meghatározása szerint „lapszerű test”, mely a szálak kereszteződésével vagy összehurkolásával jön létre. A textil-funkcióknak nagy a változatossága: falikárpitok, tértextilek, textil-tárgykollázsok, bútorszövetek, függönyök, szőnyegek, takarók, ruhamodellek, öltözékkiegészítők. Sokoldalú felhasználása az anyagok sokszínűségéből rejlik: lehetnek növényi ( gyapot, len, kender), állati ( gyapjú, toll, kasmír), ásványi ( arany, ezüst, réz), mesterséges ( nejlon, perlon, darlon) eredetűek. Múltja az emberiséggel egyidős, hisz az ősember hogy ne fázzon állatbőrbe burkolta testét. Életünk majd minden percét végigkísérő művészete az öltözködés, kinek- kinek vérmérséklete szerint szükséges funkcionalitás avagy maga a DIVAT.
Fémművesség
A fémeknek főként kézi erővel történő megmunkálását nevezzük fémművességnek. A nemesfémekkel az ötvösség és ékszerművesség, egyéb fémekkel a bronz-, ón-, réz-, és vasművesség foglalkozik. Történetéről: Fennmaradt használati tárgyak és fegyverek tanúsága szerint az ókori görögök már jól ismerték a vas előállítási és felhasználási módját. A népvándorlások korának népei is igen fejlett technikával rendelkeztek, és kovácsaikat nagy becsben tartották. A bizánciak például a falakat, oszlopokat arannyal burkolták, később az ötvöstárgyak nagyrészt egyházi jellegűek voltak: ereklyetartók, szentségtartók, kelyhek. A vegyileg tiszta vas lágysága miatt gyakorlatilag használhatatlan. A széntartalmú vas előnyös tulajdonsága a nagyfokú ellenálló-képesség és rugalmasság. Keménysége szerint három fajtája készül: öntöttvas, kovácsoltvas és acél. A kovácsolás a felizzított vas üllőn történő kalapálásával, formázásával és (fogók segítségével, szabad kézből) hajlítgatásával történik.
Kerámia
Az agyagipar (kerámia) a legrégibb iparok egyike. Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek jellemző tulajdonsága, hogy vízzel áztatva képlékeny, gyúrható, formálható, alakját kiszáradás után is megtartja és kiégetve összetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz, mely vízzel többé fel nem áztatható. Az agyagáruk gyártása tehát az agyag formálhatóságán alapul, ahogy ellenállás nélkül formálódik forgástestté a fazekaskorongon, s követi az alakító ujjakat s a mintázófa nyomát. A tűzben való égetéskor megkeményedik, s egyesül ékével, a mázzal, így alkotván komplex egészet, a forma és a szín. A kerámia a szobrászat és a festészet között foglal helyet, egybefogja a plasztikát és a színt, de a két elem egybeötvözésével végül is önálló műfajt teremt. A kerámiának sok válfaját különböztetjük meg: a természetes vagy mesterségesen kevert agyagú alapanyag, valamint a máz milyensége szerint.
Fotográfia
A fotográfia elnevezése a görög phos (fény), és graphis (rajz) szóból ered, együtt "fénnyel rajzolás" vagy "fényrajz" a jelentése. A fényképezőgép őse, a camera obscura képalkotását már az arabok is feljegyezték isz. 900 körül. Maga a képrögzítés a látható fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközökkel. A XIX. században a gépek, a technika iránti tisztelet, modernség, a valósághű ábrázolásra való törekvés „szükségszerűvé” tette a fotográfia feltalálását. Eme precíz leképező eszköz célja lehet gyakorlati vagy művészi. Az impresszionisták saját elveik igazolását látták a fotográfiában. A pillanatfelvétel lehetősége, a látottak újszerű rögzítése foglalkoztatta őket, munkájukban rokon momentumnak érezték, hogy a fotó is a pillanatfelvételre koncentrál.
Szobrászat
A szobrászat vagy képfaragás, olyan 3 dimenziós művészi kifejezés, mely az embernek, ritkábban az állatnak alakját vagy az emberi élet jeleneteit testiségükben utánozza, az alkalmazott anyag (fa, agyag, viasz, gipsz, csont, kő és érc) és a technika szerint több ágra oszlik. Egy szoborként definiált tárgy létrejöhet emberi kéz hatására vagy természetes úton. A szobrászat térbelisége abból ered, hogy nem csupán egyetlen nézetből mutatja be az ábrázolás tárgyát, hanem a szemlélő nyugodtan körüljárhatja őket, és bárhonnan szemügyre veheti. Kezdetben leginkább csontokból, fából faragták a szobrokat, az agyagból készülteket mindig égették,s be is festették. A márvány szobrokat agyagminta után faragták, agyagmintát követelt az ércszobrok öntése is. A szobrászatnak főanyaga a kő. A szobrászat formái a herma, mellszobor, szobor, szoborcsoportozat, síremlék és a dombormű. Kr.e. már hihetetlen technikai tudásukról adtak számot a régmúlt művészei, a bőr, a ruhák szövete, a csipkék, a hajfürtök anyaga közti különbség érzékeltetése napjainkban is szemet gyönyörködtetőek.
Festészet
A festészet színezőanyagnak, festéknek ecsettel vagy más alkalmas eszközzel valamilyen sima felületre, papírra, vászonra, falra stb. való felvitelén alapul. Színek és vonalak révén teremt művészi formarendet. A közfelfogásban a legfontosabb művészeti ágak egyike, az emberiség körülbelül hatszor régebb óta ismeri a festészetet, mint az írást. A festő művészet, képírás, az ember veleszületett ösztönének, az utánzásnak egyik nyilvánulása, a valóságot síkon utánozza. A szobrászattól abban különbözik, hogy a testeknek csakis az alulról fölfelé és jobbról-balra való kiterjedését utánozza valósággal, a harmadikat, az elölről hátra való kiterjedést pedig a látszattal pótolja. Ekként két lényeges elemből áll: az egyik a testi valóság, a másik a látszat, a csalódás. A testi valóság szerinti utánzásnak két külön része van: 1. a formának, 2. a szinnek utánzása. Az elsőnek eszköze a rajzolat, a másodiké a festés. A festékanyaghoz alkalmazkodik a művész felfogása; a festékanyag szabja meg az ábrázolás esztétikáját. Ahányféle a festészeti technika, annyiféle festészeti esztétikát különböztethetünk meg. Mondhatni pont olyan, mint maga az emberiség, pont az a jó bennük, hogy lényegükben hasonlóak, és mégis sokban különböznek egymástól.
Grafika
A grafika ott kezdődik, ahol a forma önmagáért való szépsége érvényesül. Tehát nem vázlat. Nem alap, amelyre a művész festői mondanivalóit fogja felépíteni, hanem befejezett egység, melyből sem elvenni, sem hozzátenni nem lehet. Még akkor sem, ha az egész csak pár vonalból áll. Tágabb értelemben ide sorolják a rajzművészet különféle fajait, szintén papír alapot használnak, mint például a ceruza-, toll- és krétarajzok, akvarellek, esetleg pasztellképek néhány válfaját is. A „klasszikus” grafika varázslatossága a fekete- fehér kontrasztjában, avagy egyetlen szín árnyalatainak hihetetlen mélységében rejlik. Napjainkban a számítógép segítségével szerkesztett képeket is grafikának, számítógépes grafikának nevezik.
Otthonalkotók
Otthont nem venni kell, hanem megteremteni. Hiszen a legideálisabb hely a mindennapi élethez az a tér, ahol az ember otthon érzi magát.
Iskolák
Okulásra, tapasztalásra, tudásra, készség elsajátításása való gyakorlatot nyújtó intézmények tárhelye.
Kézműves

A kézműves ember kézzel és kézi szerszámaival végzi tevékenységét, így hozza létre termékeit.
A szó maga az egyedi eljárással folytatott (kis)ipari tevékenységet jelenti.
A kézzel elkészített termékek többnyire a mindennapi élet szükségletei, kellékei voltak, edények, bútorok, fegyverek, textíliák.
Napjainkban eme alkotásokat nem pusztán a szükség hozza létre, van hogy "csak" gyönyörködtetnek, van hogy ékesítenek...

Ünnep alkotók

Az élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül.
Vannak napok melyek csak számunkra és sok jeles pillanat ami mindnyájunknak fontos.
Léteznek köröttünk olyan varázslók, akik a környezetünket is feledhetetlenné teszik az év ama napjaira.
A mi dolgunk mindössze lelkünk ünneplőbe öltöztetése...

Szépítészek

Ha szépet láttam, téged láttalak... minden szépségbe már beleálmodtalak.

Hirdetés
Arany Patina Bt.